22:30-kor indultunk haza a Sumonyi halastó mellől, a madárgyűrűző táborból. Lotti és Matyi hátul aludt, Miki is elbóbiskolt az anyósülésen. GPS bekapcsolva, nehogy eltévedjek hazafelé. Egyszer csak hív Zsoca. Az úton semmi és senki, hát felveszem, mondtam, hogy most indultunk, meg cukik voltak a gyerekek, az ottani emberek, stb.....közben beérek egy faluba (Szentdénes, vagy mittudomén). Lekapcsolom a reflektort, de hát nagyon sötét ez az utca, inkább visszakapcsolom. De valami furi, egy ember fényvisszaverős mellényben mászkál az út közepén.
Vajon mit csinál?
Valami kék csíkos dolog is világít mellette.....basszameg rendőr. Zsocának gyors benyögöm, hogy rendőrök és megpróbálom eltüntetni a telefonom, hogy még a nyomát se találják meg. Eközben épp leparkolok, mert a rendőr leintett.
A rendőrautó merőlegesen állt az úttestre. Ha már leintettek, akkor én nagyon szabályosan is álltam meg, a rendőrautó mögött, vele egy vonalban. Így hát jobbra index, befordulok, balra index, egy ívben tökéletesen bekanyarodok a rendőrautó mögé és megállok. Minden kanyar előtt indexeltem, a vezetés oktatóm 2 és fél évvel ezelőtt talán még meg is dicsért volna ezért.
Kiszállok.
-Jó estét!
-Jó estét. Közúti ellenőrzés. Ugye tudja, hogy lakott területen tilos reflektorral közlekedni?
-......tényleg? Bocsánat, nem tudtam......
Rájövök, hogy még mindig be van kapcsolva a reflektor......gyorsan kikapcsolom.
-Le szoktam kapcsolni, de nagyon sötét volt a faluban és nem láttam.
-Értem.
Közben a kocsi mögé sietek, kinyitom a csomagtartót és magyarázkodok.
-Ígérem meg fogom találni a pénztárcámat.
A rendőrök követnek, elemlámpával fürkészik a kocsit kívül-belül.
-És ne keringjen itt össze-vissza az autóval, ha leintjük, meg kell állni azonnal.
-Bocsánat, nem tudtam hogy álljak meg, még sosem igazoltattak, ez az első...
-Tényleg?
Közben az elképesztő kuplerájban, a bedobott kaják, ruhák, lábbelik, esőkabátok, távcsövek és a függőágy rengetegében keresem a pénztárcám, amit meg is találok.
Elkezdem keresni az igazolványaimat - a pénzek között. Közben azon jár az agyam, hogy ha eddig még nem gondolják azt, hogy részeg vagyok, akkor ezután biztos azt fogják gondolni és tuti megszondáztatnak.
Miközben balfaszkodok a pénztárcámmal, megkérdezik:
-Honnan jöttek?
-Pécsről.
-Hová mennek?
-Pécsre.
kis szünet....
-Ja Sumonyból jöttünk, nem Pécsről.
-Mit csináltak ilyenkor Sumonyban?
-Madárgyűrűző táborban voltunk.
Közben a másik rendőr belevilágított a csomagtartóba, a kupleráj legtetején pedig megcsillant az egyik legpraktikusabb eszközöm, amit mindig magamnál hordok: a gyönyörűséges pillangókésem.
-Az egy pillangókés?!? - mondja félig röhögve a másik.
-Igen.....
-Mire kell magának egy pillangókés??
-Hát azzal kentem a cukkinikrémet a kenyérre......meg azzal vágtam előtte a kenyeret is.....
-Ugye tudja, hogy az be van tiltva és 40 ezer Ft-ost szabálysértést követ el azzal, hogy ilyet hord magánál?
-Tényleg? Nem tudtam.... (persze, hogy hallottam már, de hát ki nem szarja le....) De hát a Vadonban lehet kapni...
-Jó, lehet kapni, otthon lehet is tartani, de nem hordhatja magánál.
-De hát olyan praktikus!
-Használjon inkább konyhakést.
-De az sokkal veszélyesebb, azt bele kell tekerni egy konyharuhába, hogyha szállítani akarom.
-De ezt tilos autóban hordani.
-Akkor most adjam oda maguknak?
-Dehogyis! Nekünk ide ne adja!....
másik: -Akkor ilyen kinyithatót használjon....- és mutatja a két kezével, ahogy ki kell nyitni egy bicskát.
-Ja bicskát? Tényleg, jó ötlet!
-De nem lehet 9 mm-nél nagyobb a pengéje! Mármint cm.nél.
-9 cm? Kérem várjon, felírom a telefonomba, hogy tudjam. Köszönöm.Ilyet fogok venni. :)
-Te jó ég, mi lesz még itt? - röhögnek a rendőrök. - A kocsi a magáé?
-Nem. A férjemé.
-A gyerekek a magáé? - röhögnek.
-Igen. - nevetek én is.
Ellenőrzik a rendszámot.
-A forgalmi is kell?
-Az nem.
Visszaadják az iratokat és szép estét kívánnak, meg még nem tudom mit.
Én meg okosan indexelve elindulok. Balra index, kikerülöm a rendőrautót, jobbra, index, kikanyarodok a főútra. Enyhén hülyének érzem magam. És még hiányérzetem is van, amiért nem szondáztattak meg. Én biztos megszondáztattam volna magam a helyükben.